Nagy Dávid Elnök Úr részére
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
Tisztelt Elnök Úr!
A hallgatói szerződések körül kialakult vita kapcsán keresem meg Önt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökét. Szeretném kérni a véleményét és tájékoztatását az elmúlt időszak fejleményeiről.
Amikor először szóba került a hallgatói szerződések ötlete, a Lehet Más a Politika volt az első szervezet, amely a hallgatók „röghöz kötéséről” beszélt a kormányzati szándék kapcsán. A hallgatói szerződések konstrukcióját kezdettől fogva elleneztük, és ellenezzük mind a mai napig. Sem gyakorlati, sem elvi alapon nem értünk egyet vele. Véleményünk szerint a hallgatói szerződések bevezetésével a kormány egy valóban létező társadalmi problémára ad egy rendkívül rossz választ – nem az okokat, hanem a következményeket kezelik. Viszonylag új keletű, de az elmúlt években az egyik legsúlyosabb társadalmi problémává vált a fiatalok külföldi kivándorlása, tartós letelepedési szándéka. Sokan nem csupán nyelvtanulás és tapasztalatszerzés céljából, hanem teljes elkeseredettségük vagy kiábrándultságuk miatt döntenek úgy, hogy nem Magyarországon próbálnak elhelyezkedni és családot alapítani. Lesújtó adat, hogy a felmérések szerint 2012-ben már a fiatalok fele el akarta hagyni az országot. Az elvándorlás leginkább a diplomás, nyelveket is beszélő fiatalok számára reális lehetőség.
Határozott véleményünk szerint súlyos hibát vét a kormányzat, amikor a hallgatók röghöz kötésével, vagyis szabad mozgásuk és munkavállalásuk korlátozásával kívánja kezelni a problémát. Nem korlátozni kell a hallgatókat, hanem a megfelelő feltételeket kell biztosítani, hogy itthon mindenki megtalálhassa a számítását. Ehhez többek között minőségi és mindenki számára nyitva álló oktatási rendszerre, a fiatalokra fókuszáló munkaerő-piaci politikákra, a gyermekek napközbeni elhelyezési lehetőségeinek bővítésére, közösségi lakásszektor kialakítására lenne szükség.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kezdetben határozottan elítélte a hallgatói szerződések bevezetését. Miután tavaly nyáron először rendeletbe, majd törvénybe iktatták a konstrukciót, a HÖOK elutasító álláspontja egyértelmű volt. Kijelentették, hogy azon fognak dolgozni, hogy „megsemmisítsék a hallgatói szerződéseket”. Amikor idén február elején benyújtották Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását, mely tartalmazta a hallgatói szerződés rendszerének kétharmados bebetonozását is, a HÖOK nevében Ön közölte, hogy ez egy „gyáva és hazug” lépés a kormányoldal részéről. Később újra megerősítette, a HÖOK továbbra is elutasítja a „kényszeren alapuló röghöz kötést”. Ugyanakkor a negyedik alaptörvény-módosítás elfogadását már tudomásul vették, ellene a továbbiakban már nem is kívántak fellépni. Legutóbb a Felsőoktatási Kerekasztal munkájába visszatért HÖOK szintén aláírta ünnepélyes keretek között azt a megállapodást, amely a hallgatói szerződés új formájáról szól. Az egyébként még a megállapodás előtt benyújtott törvénymódosítási javaslatot ezekben a napokban tárgyalja az Országgyűlés.
Tisztelt Elnök Úr! Mitől enyhültek meg? Minek köszönhető a HÖOK pálfordulása a hallgatói szerződések, a hallgatók röghöz kötése ügyében?
Tudjuk, hogy a HÖOK a hallgatók legitim képviselője, de szeretnék arról is tájékozódni Öntől, hogy hogyan és miként egyeztettek az egyetemi diáksággal ebben a súlyos témában külön is, hogyan képviselték a diákok álláspontját ebben a számukra rendkívül fontos és jelentős ügyben?
Mit gondol arról, hogy sikerült-e végül a hallgatók álláspontját érvényesíteni, az érdekeiknek megfelelő döntés született-e a röghöz kötés ügyében?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő,
az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság LMP-s alelnöke
